2010. március 30., kedd

Ismeretlen férfi az ablakom alatt

Fontos lettem. Ez jól hangzik , ugye? Még jól is.  Karácsony utánannyira fontos lettem, lettünk valakinek, hogy számított az én anyagi segítségemre, és be is jött érte a lakásomba, /amikor nem voltunk otthon! /hogy el is vigye végre. El is vitte. Elvitt két szép monitort, amit a keményen megdolgozott pénzünkből vettünk. A gyerek fltve őrzött zsebpénzét, és a férjem akciós márkás sportcipőjét. Ez különben bevett szokásuk., mert ugye nekik szükségük van a mi cipőnkre is. Hiszen jó ízléssel vannak megáldva a drágák. Szüksége volt rá. Annyira szüksége volt rám, hogy megrongált 5 ablakomat is, a kis csini vésőjével. Egy álló éljszaka, a betoörés után  úgy aludtunk, hogy öt nylászárónk nyitva volt. Nem igazán aludtunk, járkáltunk a lakásban, hogy ellenőrizzük a magányunkat. A szabadságunkat.
Aztán eltelt 3 hónap, és végre megfogalmazódott bennünk, hogy tudunk megint jókat aludni, nem rettegünk, már az ötévesis elmegy végre egyedül a mosdóba, nélkülünk, kezdjük elfelejteni az ügyet. A kedves barátainkat biztonságos helyre helyezték, mert szükságük volt egy kis rácsos védelemre, a tárgyaninkat megtaláták, vissza ugyan nem kaptuk őket, de a biztosító pénzéből, amit ugye szintén mi kerestünk meg, munkával, újra megvásárolhattuk azokat.
Szombat éjjel, amikor a kalicimmal küszködve ötpercenként a mosdóba jártam látogatóba, egész éjjel hallottam, hogy ugatnak a szomszédban a kutyák. Még mondtam is magamban, hogy biztos betörések vannak a z utcában, mert úgy ugatnak a kutyák. Lestem is ki az ablakon, de csak azt láttam, hogy a szomszédban ég a mozgásérzékelő reflektor, ott is, ahol nem szokott. Biztos a macskák. De furcsa! Bent gett a villany. Egész éjjel...
Aztán hajlanli 4:20-kor felkelt a kisfiam, szerencsére, és kiment apával a mosdóba. Én azonnal utánuk. Amikor felültem az ágyamban, arra lettem figyelmes, mintha elment volna valaki az ablak előtt, a teraszon, a hálószoba előtt, oda is kaptam a fejem. Jajjj!!! Mintha egy nagyon hosszú hajú férfi sétált volna el ott. Néztem gyorsan a másik ablakot is, ott meg ment tovább..... Úr Isten!!! Átrohantam a varroda szobámba, mert arra kellett tovább haladnia a járdán, de ott már sötét volt, és inkább berohantam a fürdőbe,az vezet a kapu felé. Ott viszont ott van az elsős kisfiam, nem rémíthetem meg, hogy pánikolok.....
Apa felugrott, azt hitte, a kalicim ..... Adják át gyorsan a helyet???? De én az ablakba rohantam, feltéptem, remélve??!!! , hogy ott megy el előtte, és megijesztem, és kiüvöltöttem, hogy ki van ott????, Bocs, de más nem jutott eszembe. Ma már tudom, hogy ugye a szeretet vezéreljenminket minden cselekedeteinkben, úgyhogy inkább meg kellett volna invitálni egy kis teázásra, ha már így összejöttünk....
Főzhetek egy kávét???
Ne rohanjon már így!!!!
Aztán a szívem majd kiugrott, rohagáltam a telefonomért, természetesen ehol nem találtam, mert a varrógépnél hagytam. A férjemé meg elég rossz, nem tudtam telefonálni vele. Kértem, hogy hívja azonnal a rendőrséget. -Minek, nem csináltak semmit..??? Persez valóban nem,most vagy észrevették, hogy felébredtünk, vagy csak tranzit útvonal voltunk azon a hajnalon. Én azonban ragaszkodtam hozá, hogy hívja a rend őreit. Ki is értek hamar, feltűnően hamar. A gyerek reszketett félelmében. A nagy mellé bújt,míg mi kint voltunk a rendőrökkel a kertben. A kicsike meg aludt, mint a bunda, neki volt szerencséje. Ő nem észlet a dologból semmit. A nagyok viszont félnek, én nagyon....
Én mindig is tudtam, hogy ez bármikor megtörténhet....
A gondolat teremtő erejében hiszek. Az első betöréskor is tudtam, ogy megtörténhet, magammal is vittem laptopot, pénzt, ékszereket, amiket örököltem elhalt szeretteimtől. Mert arra hajtanak. Persze semmivel sem biztonságosabb ezekkel a tárgyakkal áthajtani borsodi falvakon, mint otthonhagyni. Manapság.
Tehát megint szükségük volt ránk, a megszerzett javainkra, számítanak ránk. Ez olyan jó"""""
Közben betörtek két helyre a szomszédban, elvittek pénzeket, csak pénzt. Egy nyitott!!! autóból, és egy nyitott!!!! lakásból..... Ahol egy 15 éves gyerek aludt egyedül.. Persze a kicsike aprócska kutyus úgy ugatott, hogy elzavarta a betörőt.
A rendőrök a kert végében zseblámáztak, nem ott, ahol mondtam, hogy merre ment, bár oda is beugortt, hogy megvizsgálja a fenyők tövét. Kutyát természetesen nem hoztak....
Vizsgálódnak... Ugye nem teszünk feljelentést magálaksértésért??? Felesleges. Ezt ők mondták. Persze, minek is??? Úgyis kibeszélik magukat.

Ez történt.
Vigyázzatok a gondolataitokra!!!
Én például védelmi gyémánt piramosba raktam a házat gondolatban. Talán ezért maradtunk ki igazán ebből a mostani akcióból.
Üdv mindenkinek, vigyázzatok magatokra, és az értékeitekre!!!

2010. március 3., szerda

Hú! Ezt nézzétek! Most találtam, jól el lehet rajta csemegézni. Érdekes tárgyak.
Üdv!
http://www.lakaskultura.hu/naptargya/?pos=2
 
Copyright Patchwork-angel blogja 2009. Powered by Blogger.Designed by Ezwpthemes .
Converted To Blogger Template by Anshul .