Fontos lettem. Ez jól hangzik , ugye? Még jól is. Karácsony utánannyira fontos lettem, lettünk valakinek, hogy számított az én anyagi segítségemre, és be is jött érte a lakásomba, /amikor nem voltunk otthon! /hogy el is vigye végre. El is vitte. Elvitt két szép monitort, amit a keményen megdolgozott pénzünkből vettünk. A gyerek fltve őrzött zsebpénzét, és a férjem akciós márkás sportcipőjét. Ez különben bevett szokásuk., mert ugye nekik szükségük van a mi cipőnkre is. Hiszen jó ízléssel vannak megáldva a drágák. Szüksége volt rá. Annyira szüksége volt rám, hogy megrongált 5 ablakomat is, a kis csini vésőjével. Egy álló éljszaka, a betoörés után úgy aludtunk, hogy öt nylászárónk nyitva volt. Nem igazán aludtunk, járkáltunk a lakásban, hogy ellenőrizzük a magányunkat. A szabadságunkat.
Aztán eltelt 3 hónap, és végre megfogalmazódott bennünk, hogy tudunk megint jókat aludni, nem rettegünk, már az ötévesis elmegy végre egyedül a mosdóba, nélkülünk, kezdjük elfelejteni az ügyet. A kedves barátainkat biztonságos helyre helyezték, mert szükságük volt egy kis rácsos védelemre, a tárgyaninkat megtaláták, vissza ugyan nem kaptuk őket, de a biztosító pénzéből, amit ugye szintén mi kerestünk meg, munkával, újra megvásárolhattuk azokat.
Szombat éjjel, amikor a kalicimmal küszködve ötpercenként a mosdóba jártam látogatóba, egész éjjel hallottam, hogy ugatnak a szomszédban a kutyák. Még mondtam is magamban, hogy biztos betörések vannak a z utcában, mert úgy ugatnak a kutyák. Lestem is ki az ablakon, de csak azt láttam, hogy a szomszédban ég a mozgásérzékelő reflektor, ott is, ahol nem szokott. Biztos a macskák. De furcsa! Bent gett a villany. Egész éjjel...
Aztán hajlanli 4:20-kor felkelt a kisfiam, szerencsére, és kiment apával a mosdóba. Én azonnal utánuk. Amikor felültem az ágyamban, arra lettem figyelmes, mintha elment volna valaki az ablak előtt, a teraszon, a hálószoba előtt, oda is kaptam a fejem. Jajjj!!! Mintha egy nagyon hosszú hajú férfi sétált volna el ott. Néztem gyorsan a másik ablakot is, ott meg ment tovább..... Úr Isten!!! Átrohantam a varroda szobámba, mert arra kellett tovább haladnia a járdán, de ott már sötét volt, és inkább berohantam a fürdőbe,az vezet a kapu felé. Ott viszont ott van az elsős kisfiam, nem rémíthetem meg, hogy pánikolok.....
Apa felugrott, azt hitte, a kalicim ..... Adják át gyorsan a helyet???? De én az ablakba rohantam, feltéptem, remélve??!!! , hogy ott megy el előtte, és megijesztem, és kiüvöltöttem, hogy ki van ott????, Bocs, de más nem jutott eszembe. Ma már tudom, hogy ugye a szeretet vezéreljenminket minden cselekedeteinkben, úgyhogy inkább meg kellett volna invitálni egy kis teázásra, ha már így összejöttünk....
Főzhetek egy kávét???
Ne rohanjon már így!!!!
Aztán a szívem majd kiugrott, rohagáltam a telefonomért, természetesen ehol nem találtam, mert a varrógépnél hagytam. A férjemé meg elég rossz, nem tudtam telefonálni vele. Kértem, hogy hívja azonnal a rendőrséget. -Minek, nem csináltak semmit..??? Persez valóban nem,most vagy észrevették, hogy felébredtünk, vagy csak tranzit útvonal voltunk azon a hajnalon. Én azonban ragaszkodtam hozá, hogy hívja a rend őreit. Ki is értek hamar, feltűnően hamar. A gyerek reszketett félelmében. A nagy mellé bújt,míg mi kint voltunk a rendőrökkel a kertben. A kicsike meg aludt, mint a bunda, neki volt szerencséje. Ő nem észlet a dologból semmit. A nagyok viszont félnek, én nagyon....
Én mindig is tudtam, hogy ez bármikor megtörténhet....
A gondolat teremtő erejében hiszek. Az első betöréskor is tudtam, ogy megtörténhet, magammal is vittem laptopot, pénzt, ékszereket, amiket örököltem elhalt szeretteimtől. Mert arra hajtanak. Persze semmivel sem biztonságosabb ezekkel a tárgyakkal áthajtani borsodi falvakon, mint otthonhagyni. Manapság.
Tehát megint szükségük volt ránk, a megszerzett javainkra, számítanak ránk. Ez olyan jó"""""
Közben betörtek két helyre a szomszédban, elvittek pénzeket, csak pénzt. Egy nyitott!!! autóból, és egy nyitott!!!! lakásból..... Ahol egy 15 éves gyerek aludt egyedül.. Persze a kicsike aprócska kutyus úgy ugatott, hogy elzavarta a betörőt.
A rendőrök a kert végében zseblámáztak, nem ott, ahol mondtam, hogy merre ment, bár oda is beugortt, hogy megvizsgálja a fenyők tövét. Kutyát természetesen nem hoztak....
Vizsgálódnak... Ugye nem teszünk feljelentést magálaksértésért??? Felesleges. Ezt ők mondták. Persze, minek is??? Úgyis kibeszélik magukat.
Ez történt.
Vigyázzatok a gondolataitokra!!!
Én például védelmi gyémánt piramosba raktam a házat gondolatban. Talán ezért maradtunk ki igazán ebből a mostani akcióból.
Üdv mindenkinek, vigyázzatok magatokra, és az értékeitekre!!!
2010. március 30., kedd
2010. március 3., szerda
Hú! Ezt nézzétek! Most találtam, jól el lehet rajta csemegézni. Érdekes tárgyak.
Üdv!
http://www.lakaskultura.hu/naptargya/?pos=2
Üdv!
http://www.lakaskultura.hu/naptargya/?pos=2
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)